1. A szárítóberendezés szárítási sebessége
1. Az anyag egységnyi idő és egységnyi terület alatti súlyveszteségét száradási sebességnek nevezzük.
2. Szárítási folyamat.
● Kezdeti időszak: Ez az idő rövid, hogy az anyag a szárító körülményeihez igazodjon.
● Állandó sebességű időszak: Ez az első olyan időszak, amikor a szárítási sebesség a legnagyobb. Az anyag felületéről elpárolgott víz belül pótlódik, így a felületi vízfilm továbbra is jelen van, és a nedves hőmérsékleten marad.
● A lassulás 1. fázisa: Ekkor az elpárolgott víz nem tud teljesen pótlódni belül, így a felszíni vízfilm elkezd felrepedni, és a száradási sebesség lassulni kezd. Az anyagot ezen a ponton kritikus pontnak nevezzük, az ekkor jelenlévő vizet pedig kritikus nedvességnek.
● Lassítás 2. fázisa: Ez a fázis csak sűrű anyagoknál érhető el, mivel a víz nem könnyen jön fel; de porózus anyagoknál nem. Az első fázisban a víz elpárolgása nagyrészt a felületen történik. A második fázisban a felületen lévő vízfilm teljesen eltűnik, így a víz vízgőz formájában diffundál a felületre.
2. Az állandó sebességű szárítási sebességet befolyásoló tényezők
● Levegő hőmérséklete: ha a hőmérséklet emelkedik, a verejték diffúziós sebessége és párolgási sebessége is megnő.
● A levegő páratartalma: Alacsonyabb páratartalom esetén a víz párolgási sebessége nagyobb lesz.
● Légáramlási sebesség: minél nagyobb a sebesség, annál jobb a tömegátadás és a hőátadás.
● Zsugorodás és betétkeményedés: Mindkét jelenség befolyásolja a száradást.
3. A szárítóberendezések osztályozása
A felesleges nedvességet a lehető legnagyobb mértékben el kell távolítani, mielőtt az anyag a berendezésbe kerül.
● Szárítók szilárd anyagokhoz és pasztákhoz.
(1) Tárcsás szárító.
(2) Szitaszállító szárító.
(3) Forgószárító.
(4) Csavaros szállítószalagos szárítók.
(5) Felső szárítógép.
(6) Keverőszárító.
(7) Villámgyors párologtató szárító.
(8) Dobszárító.
● Az oldatot és a szuszpenziót termikus bepárlással szárítják.
(1) Dobszárító.
(2) Permetező szárító.
Közzététel ideje: 2023. szeptember 4.