1. A szárítóberendezés szárítási sebessége
1. Az anyag által időegységben és területegységben elvesztett tömeget szárítási sebességnek nevezzük.
2. Szárítási folyamat.
● Kezdeti periódus: Az idő rövid, hogy az anyagot a szárítóval megegyező helyzethez igazítsák.
● Állandó sebességű periódus: Ez az első időszak a legmagasabb szárítási sebességgel. Az anyag felületéről elpárolgott víz a belsejében pótolódik, így a felszíni vízfilm még mindig ott van és a nedves izzó hőmérsékletén tartja.
● A lassítás 1. fázisa: Ekkor az elpárolgott víz nem pótolható teljesen belülről, ezért a felszíni vízréteg felszakad, és a száradási sebesség lassul. Az anyagot ezen a ponton kritikus pontnak, a benne lévő vizet pedig kritikus nedvességnek nevezik.
● A lassítás 2. fázisa: Ez a fázis csak sűrű anyagok esetén érhető el, mert nem könnyű feljönni a víz; de nem porózus anyagokra. Az első fázisban a víz elpárologtatása többnyire a felszínen történik. A második fázisban a felszínen lévő vízréteg teljesen eltűnik, így a víz vízgőz formájában a felszínre diffundál.
2. Az állandó sebességű szárítási sebességet befolyásoló tényezők
● Levegőhőmérséklet: ha a hőmérsékletet növeljük, az izzadság diffúziós sebessége és párolgási sebessége nő.
● A levegő páratartalma: Ha a páratartalom alacsonyabb, a víz párolgási sebessége megnő.
● Légáramlási sebesség: minél nagyobb a sebesség, annál jobb a tömeg- és hőátadás.
● Zsugorodás és keményedés: Mindkét jelenség hatással van a száradásra.
3. A szárítóberendezések osztályozása
A felesleges nedvességet a lehető legnagyobb mértékben el kell távolítani, mielőtt az anyag a berendezésbe kerül.
● Szárítógépek szilárd anyagokhoz és pasztákhoz.
(1) Tárcsás szárító.
(2) Szitaszállító szárító.
(3) Rotációs szárító.
(4) Csavaros szállítószalagos szárítók.
(5) Fejszárító.
(6) Keverőszárító.
(7) Gyors párologtató szárító.
(8) Dobszárító.
●Az oldatot és a szuszpenziót termikus bepárlással szárítjuk.
(1) Dobszárító.
(2) Permetező szárító.
Feladás időpontja: 2023.04.04